1980-ban Közép-Afrikában, az akkor Zaire-nak nevezett
Kongóban rátaláltam egy csodálatos gyógynövényre, ami akkor engem hihetetlenül
rövid idő alatt meggyógyított. Már 6 éve éltem ott és kémiát tanítottam
közép- és főiskolán. Átestem különböző helyi betegségeken mint malária,
amöbiázis, parazitózis, ok amiknek ismertek a gyógyszerei és ezekből,
-másokhoz hasonlóan- én is kigyógyultam, ám 1979 október körül a vesém
környékén fájni kezdett valami. Késöbb fájt az egész hasüregem és kóros
székrekedéssel alig tudtam megbirkózni. A helyi betegségek ellen végig
kezeltek az ott dolgozó európai orvosok, de a gyógyulásomnak halvány
jele sem mutatkozott.
1980 márciusában kimentem a férjem munkahelyére
a Nyanjai kinin ültetvényekre és közösen meglátogattuk a walungui kórházban
dolgozó misszionárius apácákat. Szóba került a makacsul változatlan
egészségi állapotom, mire egyikük javasolta, próbáljam meg a helyi gyógymódokat.
Kivitt az udvarra és megmutatott egy ott vadon élő gyomnövényt. Nem
tudta pontosan, mire jó, csak hogy a kórházi betegei egyik leggyakrabban
használt gyógynövénye, és "ha nekik nem árt, nekem sem fog" alapon próbáljam
ki. Szakítsak le 5 szál növényt és ennek a forrázatát igyam meg egy
nap. Már aznap teázni kezdtem. A harmadik napon megszűnt a székrekedésem
és a tizedik napon fájdalmat sem éreztem.
Meg kellett állapítanom, hogy az én nem ismert
betegségemnek ez a neve sincs növény a gyógyszere. A forrázatát azóta
is iszom.